|
Kedves Tom, nagyon köszönöm hogy megadtad nekem ezt a lehetőséget. Elárulnád ki is az a Tom Hooker?
 (Tom) Az Egyesült Államokban születtem, 6 éves voltam, amikor Európába költöztünk. Éltem Milánóban, Düsseldorfban és a legtovább Genfben és Santa Barbarában laktam. Folyékonyan beszélek franciául, olaszul és angolul.
Honnan és mikorról származnak az első zenei élményeid? (Tom) Dobolni 10 éves koromban kezdtem el. Első zenekaromban 13 évesen játszottam. Első koncertemnél 15 éves volt, dobosként és énekesként működtem közre.
Kérlek Tom, mesélj részleteiben az Italo-disco pályafutásod kezdetéről? Ki(k) segített(ek) a nagyszerű karriered elindításában? Mondanál neveket?
(Tom) Az első fickó, Gianni Naso volt. Ő volt az Olasz Dj-k Egyesületének elnöke. Megtetszett neki a Flip Over c. szám, és ezáltal bejegyeztek engem is 1980-ban annak ellenére, hogy még nem ismertem őt. Egy milánói kiadón keresztül egy kazettát küldtek át neki. Sok stúdiófelvételt készítettem dobosként, adtam ki saját lemezt, mint énekes-dalszövegíró. Első dalod a Baby Records által kiadott Looking For Love volt. Mik a benyomásaid róla?
.jpg "Tom Hooker - Looking For Love (1986)") (Tom) A Looking For Love az első, Tom Hooker név alatt jegyzet dalom, melyet a Turatti/Chieregato csapattal együtt készítettem. Azelőtt a Future Brainben működtem közre és azt megelőző évben a Den Harrow teljes albumán dolgoztam. A Looking For Love óriási siker volt Olaszországban, mert Claudio Cecchetto megkedvelte. Neki ugyanis egy nagyon ismert TV show-ja volt akkoriban.
Nagyszerű dalaid voltak, mint a Looking For Love,You, Feeling Okay, Atlantis, Help Me, …hogy említsek néhányat. Nemcsak énekes voltál, hanem dalszövegíró és producer is. Mesélnél munkádnak erről az oldaláról is? Melyik a kedvenc dalod?
(Tom) Mindig is szerettem az USSR-t Eddie Huntington miatt. Mi, Miki és én, írtuk egy délután alatt. A legtöbb dalszöveg megírása Miki Chieregato nevéhez fűzhető. Turatti több volt, mint közönségszolgálati emberke. Ő minden körülmények között el tudná adni a dalt Freddynek, a kiadóvállalat fejének. Nem számít, hogy milyen jó volt egy dal, ha Freddynek nem tetszett, soha nem lehetett volna kiadni. Éppen ezért Turatti nagyon fontos volt a csapat számára, még akkor is, ha nem tudott egy hangszeren sem játszani. Oly sok dalt, oly sok emberrel írtam különböző nevek alatt. Írtam dalt Novecentoval közösen is. Dora Carofiglio/Nicolosi-nak gyönyörű a hangja. Száznál is több olyan dalt írtam, amit ki is adtak. Kedvenceim olyan dalok, melyeket valószínűleg nem is ismernél. Szerettem a Talk With Your Body-t. A Full Time-mal adtuk 1981-ben. Szerettem a Love is Life-ot is, amit az Elastic Band-del adtunk ki 1995-ben.
Tom Hooker - Looking For Love (1986) Amennyire én tudom, van egy album melynek hátterében te állsz. Ez a Bad Reputation. Mondanál egy kicsit többet erről az albumról?
.jpg "Tom Hooker - Bad Reputation (Album 1988)") (Tom) Szép számmal készítettem albumokat, melyekről nem is hallottál. További kettőt Den Harrow név alatt. A Bad Reputation az az album volt, ami nagyon későn jött ki. Majdnem egy évvel a Looking For Love után. Ez nevetséges volt. Az albumon több jó dal is megtalálható. A No More Heaven egy ballada volt. Nem emlékszem az összes dalra. Még csak egy másolatom sincs belőle. 1995-ben, Los Angelesben egy másik rock albumot is készítettem a Chameleon nevezetű bandával. Kettőt az Elastic Band-del. És további két albumot Tom Hooker név alatt.
Tom, leírnád nekem és más Italo-disco rajongóknak, a saját szemszögedből a ’80-as évek közepének Italo-disco fénykorát te hogyan látod?
(Tom) Tele volt szórakozással, sok pénzt kerestem, voltak kocsijaim, barátnőim. Az összes olasz hírességet ismertem abból az időből. Bár most sokkal boldogabb vagyok. Titokban, Kaliforniában megházasodtam. Végre sikerült megértenem, az élet „igazi” dolgainak értékét. Mai napig nagyon szeretem a feleségemet. Akkoriban, nagyon sok emberrel egyetemben, még ha azok be sem ismerik, én csak magamat szerettem. Mint sok embernek, nekem is óriási egom volt.
A lemezkiadó vállalatod a Baby Records volt. Ugyanezzel a kiadóval dolgozott Eddy Huntington, Den Harrow, Albert One és Gazebo. Örültél neki, hogy közös a kiadótok?
(Tom) Freddy Naggiar, a Baby Records vezetője, egy intelligens milliomos volt, aki mindig is tiszteltem benne a líraiságomat. Üzletember volt. Albert One egy nagyszerű olasz fickó, aki értett a jó dance dalokhoz, ugyanis Dj volt, de sajnos nagyon erős akcentusa volt, amikor angolul énekelt. Nem is bosszantok több európait, ugyanis zaklatnak ők eleget engem, mivel amerikai vagyok. Az európai és japán piacra korlátozódott épp ezen okok miatt. Gazebo nagyon jól beszélt angolul és Giombini gyönyörű melódiákat énekelt.
Szerettél volna együtt dolgozni valaki mással, akivel nem lett volna erre lehetőséged?
(Tom) Igen. Talán Trevor Horn.
Tom, van egy információm, amit egy híres olasz hölgy énekestől kaptam. Nem tudom, hogy igaz-e vagy csak szóbeszéd, de azt hallottam, hogy Den Harrow, mint énekes tulajdonképpen nem is létezik. Den Harrow te vagy! Elárulnád nekem mi az igazság?
 (Tom) Azt kijelenteni, hogy Den Harrow, mint énekes nem létezik, helytelen. A 12-15 éves fiatal lányok körében nagyon is népszerű volt. Den Harrow a Coca Cola márkaneve lett. Ez a zenei biznisz. Volt azonban egy kis probléma; nem tudott énekelni. Olyan megoldást sikerült eszközölni, hogy nem engedték énekelni és a hangja egy ízben sem jelent meg. Image-ként kezdte. A jelmezében és ruhájában jelent meg, de valaki más énekelt az albumon. Az igazság az, hogy a látás sokkal fejlettebb emberi érzés, mint a hallás. Az emberek hajlamosak arra, hogy azt vegyék meg, amit látni szeretnek. Hivatalosan, ezt soha sem jelentettem ki senkinek, de időrendi sorrendben a pontos igazság az alábbi:
To Meet Me and a Taste Of Love Chuck Rolando hangjával. Szerződése volt a Duriummal és abba kellett hagynia. Aztán jött Silvio Pozzuoli, Ő énekelte fel a Desire kislemez verzióját. Bár ő tehetséges énekes, az angolja nagyon rossz volt. Emlékszem rá a Mad Desire-ben. Ő a Here I am (ejtsd: hír áj em) Ear I Ham-et (ejtsd: ír áj hem)-et énekelt. Freddy akkoriban megvásárolta a szerződésemet a Meraktól, és saját pénzén megvette az egész Den Harrow projektet és én énekeltem a Future Brain-t. Nem hiszem, hogy Den (valódi nevén Stefano Zandri) valaha bejött a stúdióba. A Future Brain óriási sláger volt 1985-ben. Albumot kellett készítenünk. Újra felénekeltem a Mad Desire-t az albumra. Nem volt számottevően jobb, mint Silviojé, de bizonyos folytonosságot akartunk. A folyékony angollal nem tudtam az olasz akcentust felülmúlni. Németországban és Skandináviában túl sok ember tud angolul. Aztán jött a Bad Boy és a többi hátralevő sláger.
Két, jó slágerekkel teli album után és a pénzcsinálást követően, azt akartam, hogy a Don’t Break My Heart Tom Hooker dal legyen, mert úgy éreztem közel állt hozzám. Azt is éreztem, hogy Freddy nem igazán futtat fel engem, ugyanis a nagy pénz Den Harrowban volt Németországban és Franciaországban. Kaptunk egy másik énekest is Angliából, akinek sokkal magasabb hangja volt, mint ez enyém. A nevére nem emlékszem. Még mindig kooperálva írtuk a dalokat. Az album a Lies volt. Úgy érzem, ez volt a Den Harrow pályafutás vége. Szóra sem volt érdemes, nem úgy, mint valaha. Lehet, hogy a hangok miatt, lehet, hogy az eltérő hang miatt. Aki igazán ismeri…..
Miután Den Harrow elment a Baby Records-tól, az eladás lecsökkent. Azt hiszem az Ocean-on énekelt. Folytatta a lemezkészítést, amit igazán nem tudott eladni, úgyhogy elkezdett élő showkat csinálni, mert ez a legkönnyebb pénzkereseti lehetőség. Alapjában véve csak a neve maradt meg még. Akart magának egy klassz kocsit és egy teljes csapatot, ami emberi jellemre vall. Az szégyen, hogy igazából nem tudott énekelni és sztár lett. Mindenki pénzt akar csinálni. Amikor a Looking For Love-val sikereket értem el, a régebbi lemezkiadóm a Full Time kiadott egy engedély nélküli demokkal teli albumot és próbálta letaszítani az új Tom Hooker albumot. Ez az album az Only One volt. Ez teljesen romba döntötte az akkori karrieremet. A terjesztők, akik megvették az albumot, a Looking For Love sikerét követően, visszavágtak azzal a vacak albummal a Bad Reputation-t megelőzően. Nagyon elenyésző volt az eladás, viszont könnyű pénzszerzési lehetőség és a valódi jó dalt letaszította, természetesen. De, hé…Zeljko…nézd a zenét. Mint szakértő, én ezt szimpla üzletnek fogom fel.
Tom Hooker - Help Me (1986) Jól érezted magad a stúdiókban mialatt a nagyszerű dalok felvételeit készítettétek?
(Tom) Hajnali 5-ig is dolgoztunk. A végén azt mondtuk, OK gyerünk most már haza. A stúdióba járás nekem, olyan mintha irodába járnék dolgozni.
Tom, úgy vélem koncerteket is adtál. Leírnád milyen volt ott a légkör?
(Tom) A koncertezés nagyon könnyen ment nekem. Az éveken át tartó előadások alatt igazán jól kifejlesztettem magam. Szórakoztatóvá váltam. Néha az őrületbe is kergettem az embereket. Olaszországban nem volt elég dance koncert. Egy voltam azon ritka kivételek között, egy maréknyi emberrel, aki élőben is énekelt akkoriban. Dora a Novecento-ból, Ivana Spagna, a The Creatures (Bruno Kassar)" hangja. Volt egy ír fickó, Malcolm, aki tudott énekelni. Linda Westley és Glenn White a Kano-ból. Mindig találkoztunk a stúdióban az angol nyelvű háttérvokálok készítésekor. Mi voltunk a „tiszteletben tartott” énekesek. A többiek nagy része csak image és álca volt. Állandóan show-kat tartottam, az ügynökök szerettek, hiszen mindig tudtam nekik pénzt szerezni, ugyanis valós voltam. Élőben énekeltem. Sok előadó playback-ről énekelt.
Tom Hooker - Atlantis (1987) Tom, melyik a kedvenc Italo-disco dalod és ki a kedvenc előadód? ?
(Tom) Mindig is szerettem Gazebot a melódiáiért és a zongora miatt. Korábban szerettem Kano-t is, de ő hangzását tekintve amarikaiabb volt, mint Italo. Becsületemre mondva, nem voltam soha igazán az Italo tánczene nagy rajongója. Olaszországban dolgoztam és éltem és szerettem minden olyan zenét, ami nem volt olasz. Szerettem Pino Daniele-t az amerikai hangzása miatt. Nem szeretem a ’90-es évek olasz house zenéit. Mindig is szerettem balladákat énekelni a show-jaim alatt. Tudnod kell, hogyan énekelj egy lassú dalt.
Az Italo-disco rajongóknak nem igazán volt rá lehetőségük, hogy gyakran visszaláthassák kedvenceiket az újságokban, magazinokban, mert az Italo stílus nem volt olyan sikeres Európában, kivéve a ’80-as évek közepét. Emlékszem, láttam a német Bravo magazinban a fotódat. Ez nagyszerű volt. Véleményed szerint, miért nem lett az Italo olyan nagy siker, mint mondjuk manapság a house?
(Tom) A ’90-es években egy másik albumot is készítettem Elastic Band néven, mely a dance irányzat alatt készült. A dal a fontos. A house anyagot is egy kicsit kemény meghallgatni. A lendületnek és a táncnak szól. Már nem táncolok. Különböző zenéket hallgatok. Amíg az emberek élvezik a zenét, addig van indíttatás. Nem szoktam Heavy Metal-t vagy Rap-et hallgatni, de úgy vélem néhány jó dal ott is megtalálható.
Sok Italo rajongó és az én személyes véleményem az, hogy az Italo zene és annak szerzői egy közösséget alkotnak. Neked, mint Italo zenealkotónak, volt-e arra lehetőséged, hogy másokkal is találkozz?
(Tom) Igen, a show-k kapcsán többekkel találkoztam. A világ minden tájáról jöttek csapatok. Úgy vélem egy kicsit nagyobb volt a rivalizálás, mintsem az összetartás. A terv: listán maradni és lemezeket eladni. Csak egy szám, egy helyen és ezért kellett harcolnunk. Olyan volt, mint egyfajta sport.
Italo zenehallgatásom kezdetén úgy véltem, hogy az Italo zene csak néhány európai országban volt népszerű, de napjainkban úgy tudom, hogy az Italo zene volt és még mindig nagyon népszerű az egész világon – Dél-Amerika, Ausztrália, Ázsia, USA és természetesen Európa. Mit gondolsz erről?
(Tom) Ez nagyszerű. Erre nem is figyeltem. Egész életemben más-más zenét hallgattam különböző időszakokban. Ha hallok egy los angelesi rádiócsatornát, ahol Italo zenét játszanak, visszaemlékszem és most már jobban élvezem, mint akkoriban. Valószínűleg nosztalgikussá váltam.
Amennyire tudom, az utolsó dalod az 1994-es Runaway. Igazam van? Hogyan készült ez a dal?
(Tom) Nem vagyok büszke erre a dalra. Egyáltalán nem szeretem. Gyorsan készült el, lemezkiadó nélkül. Van egy dalom, amit nagyon szeretek. Ez a Love Is Life az „Elastic Band” albumon. Egy nagyszerű, kevésbé energikus dal. Melodikus és fülbemászó. Hallgasd meg!
Mi történt a dalt követően abban az évben?
(Tom) Elastic Band. Kiadtam egy albumot a Baby Records-szal.
. Szerettél volna kapcsolatba kerülni és lépni mással, aki veled együtt a ’80-as években tevékenykedett? Első leveledben azt írtad, hogy eltűntél a zenei színről. Miért? Van különösebb oka ennek?
(Tom) Visszavonultam és gazdag lettem. Tudom ez furcsán hangzik neked, de mindig is a pénzért csináltam. Csak egy munka volt. Ez nagyon vicces ugyanakkor. Nincs szükségem arra, hogy énekeljek vagy albumot adjak ki a saját kényemre. Teniszezek golfozok és eladom a művészetem. Szeretném azonban felvenni a kapcsolatot Turattival és Chieregatoval, tudni róluk, hogy mit csinálnak.
Szoktál szörfözni a neten és figyeled a többi Italo előadót?
(Tom) Sajnos nem.
Tom, Italo koncertek még mindig vannak és mostanság volt egy nagy koncert Hágában, Hollandiában (Eddyvel, Albert One-nel, P. Lionnal és Fred Venturaval). Készen állsz és vágysz arra, néhány év múlva itt Európában koncertezz? 100%-osan biztos vagyok benne, hogy sok ember szeretne megkérni téged, légy vendége a koncertjén. (Tom) Olyan messze élek és nincs igazán szükségem a pénzre. Miért teszik ezt? Mit csinálnak manapság? Nagyon érdekes munkád van, mint azt láttam az interneten. Mondanál erről többet??
(Tom) Visszavonultam. Jelenleg pesztrálkodom. Naptárt fogok készíteni, plakátokat készítek és galériákban rendezek kiállításokat.
Milyen zenét hallgatsz manapság?
(Tom) New Age, klasszikusok, régi slágerek, Jazz, mindent, kivéve az Italot, Metalt és Rapet.
Figyelemmel kíséred az új Italo-disco produkciókat? Pl.: Mauro Farina (Orlando, Morgana, Radiorama...) ?
(Tom) Nem.
Az Italo-disco zene „derűssé” tesz és mindig azt érzem, hogy nincs megállás, amikor Italo zenét hallgatok nyáron. Milyen érzés Italot hallgatni a napfényes és meleg kaliforniai Santa Monicaban?
(Tom) Santa Monica meleg és napos és Sarah Brightmant, Emma Shapplint szoktam hallgatni. Az élet érdekes, ugyanis olyan sok különféle dolog van. Vannak zöldebb és kékebb emberek. Szeretem a klasszikus zenét is..
Kapsz-e üzeneteket az Italo rajongóktól a világ összes tájáról, hogy csodálják, tisztelik és szeretik a munkádat ugyanolyan szenvedéllyel, mint akkoriban és most?
(Tom) A szerelem a legjobb dolog az életben, a boldogság titka az, hogy azt akard, amid már megvan. Végezetül nagyon szeretnék neked köszönetet mondani, hogy felvetted velem a kapcsolatot és lehetőséget adtál arra, hogy ily módon beszélgethessek veled. Minden jót kívánok a továbbiakban, Rajongód: Zeljko.
Köszönöm, hogy a rajongóm vagy.
Tom Hooker
Nemrég (2004 márciusában) lehetőségem nyílt, hogy Gabriele Baldazzival beszélgethessek, aki Tom Hooker dobosa volt. Nagyon kedves volt velem és megegyeztünk, hogy mesél egy kicsit a munkájáról és Tom Hookerről. Hogyan találkozott vele és más érdekes háttérinformációkat. Amiről beszélt, alább olvasható:. 1983-ban találkoztam Tommal. A turné menedzserünk, Bruno Gaggiotti, nagyon ismert volt akkoriban. Összehozott egy pár sikeres show-t, ismert nevekkel az olasz félszigeten és a szigeten. Láttam Tomot párszor a TV-ben, de őszintén szólva nem fordítottam a dalaira különösebb figyelmet, különösen azért, mert amikor régebbem a TV színpadán megjelent és a dalát görkorcsolyával adta elő (hát az volt az ő igazi névjegye!).
A csapatunk nagyon jó felépítésű volt; dobokkal, billentyűsökkel, gitárral, basszussal és szaxofonnal. A háttérvokál mellett plusz két háttérénekes-táncos volt Tom számára. A koncertek mellett volt úgy, hogy útközben találkoztunk és megvacsoráztunk a showkat követően, Tom mindig is igencsak zajos és energikus még a showkat követően is. A show alatt gitározott és ütős hangszeren is játszott. A leghíresebb slágereinek és az újonnan megjelenő albumának egy részét más szerzők dalaiból adta elő..
Emlékszem, szerettünk játszani egy különleges dalt, Joe Walshtól (Eagles) a Musicot. Ezen élményt követően, Tommal menedzser váltottunk és nem volt lehetőségünk arra, hogy más Italo-disco előadókkal együtt játszhassunk. Egy hasonló show-ban azonban, melyben Tom is szerepelt, egy akkoriban nagy név is fellépett, aki tulajdonképpen a show-k egyik legnagyobb sztárja volt, Sterling Saint Jacques. Emlékszel rá? A fekete fickó „kék szemekkel”. De Tommal ellentétben ő nem tudott énekelni, így mi úgy tettünk mintha játszanánk ő pedig playback-ről énekelt. Akkori slágere a Mamalou.
Még mindig szeretem az Italo-discot úgy, mint Tomot is, és ha olyan dallamokat hallok, egy szempillantás alatt visszautazom az időben és azt kell mondanom „Micsoda idők voltak!!!”.
Napjainkra, Los Angelesben, ahol élek, van egy XM rádióm, mely műholdas adásokat is képes fogni, és nap mint nap hallgathatom az európai diszkó dallamokat. Mindig felismerem az olasz „érzést” és szeretem. Elmondhatom neked, hogy nagyon jól éreztük magunkat mialatt bejártuk Olaszországot, azt csináltuk, amit a legjobban szerettünk, emberekkel találkozhattunk és pompás ételeket ehettünk Tom Hooker további sikeres lemezei: .jpg "Tom Hooker - I Want To Love (1981)") .jpg "Tom Hooker -Come Back Home (1983)") .jpg "Tom Hooker - Give It To Me (1984)")
.jpg "Tom Hooker - Indian Girl / Love Attack (1984)") .jpg "Tom Hooker - Real Men (1984)") .jpg "Tom Hooker - Help Me (1986)") .jpg "Tom Hooker - Atlantis (1987)") .jpg "Tom Hooker - Feeling Okay (1988)") .jpg "Tom Hooker - Fighting For Our Love (Album 1992)")
|
.jpg "Tom Hooker - Runaway (1994)")